BLÚZ

koncertszínház

A Rabbit Foot Minstrels (female blues) projekt és a Hargita Rising ( énekelt vers) projekt fúziója.

Tervezett bemutató: 2019. december 14. 15. Kompánia Színházterem – Budakeszi
Tervezett továbbjátszás: 2020. január 25. 26. Kompánia Színházterem – Budakeszi

A női Blúz egyszerre egy zenei műfaj és egy öltözködési forma. Számos alfaja létezik a vidéki blúztól a városi blúzig. Legismertebb a delta a jump a Chicago és a divatos csinos, karcsúsított női ing.

                                                                 „Titkos életem néhány beszkennelt pillanat, 
gyűrött oldal, ami egy elveszett füzetből itt maradt.”
                                                                                                                                       Tóth Kriszta   

A Rabbit Foot Minstrels projekt
a female blues műfajából kiindulva a Keressük Lüzisztratét c. előadáshoz jött létre, majd annak szövegeit és szcenikájának egy részét megtartva önálló projektté lépett elő. Bessie Smith-re a női blues ősanyjára emlékezvén, nevét is első minstrels (street music) társulatától kölcsönözte, mellyel a 9 éves Bessie a huszas évek hajnalán bejárta a Missisipi deltát, műfajt teremtve a női blues éneklésnek. Az előadás a női sorsénekekből válogat, a dalok női problémákra reflektálnak a blues szemszögéből. Bessie Smith lemezfelvételei a harsány vaudeville-daloktól a lassú bluesokig terjednek, előbbiek sokszor a saját, gyakran feslett életvitelének keserűségét tükrözik, míg az utóbbiakat minden alkalommal igen mély érzelmek itatják át. Életműve számos későbbi zenészre hatott, köztük Janis Joplinra, aki pénzt adott a sírkövére, mert Bessie Smith addig jeltelen sírban nyugodott egy philadelphiai temetőben

A Hargita Rising (celtic blues ) projekt
célja új magyar világzenei mű létrehozása a magyar népzene középkori rétegéhez, ezen belül a gyimesi, csíki (erdélyi hegyi népek) tájegységhez tartozó pszalmodizáló dallamok hangszeres feldolgozásával. Annak a folyamatnak a rekonstruálása, ahogy a középkori európai (gregorián) dallamkincs a szintén közép-európai eredetű kelta népek (ír, skót, breton) zenéjében, az észak-amerikai Appalache hegység archaikus létformájában megőrződve találkozott az afro-amerikai blues zenével, létrehozva a bluegrass hangszerelést. A bluegrass hangszerelés alapvetően húros hangszerekre (hegedű, mandolin , banjo , gitár , bőgő) és akusztikus megszólalásra támaszkodik. Az akusztikus megszólalást erősíti a hangszeres szólamok virtuóz ellenpontszerű kidolgozottsága, és a többszólamú ének gospel elemeket tartalmazó cantus firmus köré csoportosítása. A magyar népzenei és a bluegrass hangszerelés összevetése a közös gyökerek (pentatónia) és az erős zenei párhuzamok (perkusszív csattogó bőgő – gardon, citera, appalache-i citera) mellett indokolhatja a magyar hangszeres népzenében kevésbé ismert gitár és banjo használatát, újszerűvé izgalmassá téve ezáltal a hangzást.

Az énekelt vers
A költészet évezredeken át énekszövegként született, és így is használták az ókortól szinte a legutóbbi századokig. Az énekelt vers olyan érzelmi tartalmakat közvetített, amelyek e forma nélkül nem juthattak volna célba. Ezért időszerű az énekelt vers ma is. A dallamok és a szövegek szabad kapcsolódása, cserélődése – amely XVI-XVII. században még általános szokás volt – természetes folyamat a néphagyományban ma is. A kész szövegekre született énekvers-dallamok jó esetben azt a ritmusvázat fedezik fel, amely atavisztikus módon benne rejtőzik a szemnek szánt szövegekben is. Az ilyen dallamok aztán önálló életre is kelhetnek, szöveget cserélhetnek, akár a népdalok.

Cél a magyar népdalok segítségével olyan énekelhető formába átültetni kortárs költőnők verseit, amely segíti értelmezésüket, szórakoztat, miközben a népdalok sem veszítik el eredeti gyökereiket. Hídként szolgálnak a magyar autentikus népzene és a kortárs költészet között. A költői világképet emberközelbe hozni. Elmerülni a még énekelt népdal dallam és stílusvilágába, hogy a versek egyszerre legyenek alkalmasak egyéni és közös éneklésre. Így a vers oly természetesen válik közkinccsé, akár a népdal íratlan szövege.

“Énekelhetővé, tehát közvagyonná így lesz a megfogalmazott világ.”
Szécsi Margit

Az előadás

A versmegzenésítések /vers-performanszok/ fókuszában kortárs költőnők alkotásai állnak. Weöres Sándor: Psziché (egy hajdani költőnő írásai) c. műve, valamint kortárs magyar költőnők (Tóth Krisztina) verseinek felhasználásával, egy koncertszínházi előadást hozunk létre.
Alkotók és résztvevők a női sors, az elszigetelődés, a változó szerepek és a női közösségek aktuális kérdéseivel foglalkoznak, a résztvevők személyes, kulturális és történelmi perspektívájából. Egy interdiszciplináris művészeti együttműködés keretében kísérletet tesznek a színházi nyelv megújítására.

Tudatos témaválasztásunk célközönsége az ifjúság, azon belül is a középiskolás korosztály. Az előadás alapgondolata Szabadi Magdolna társadalomkutató egyik tanulmányából indul ki, mely a szociális kompetencia érzelmi elemeinek fejlesztését vizsgálja zeneterápiás eszközökkel. Az erre a korosztályra nem jellemző zenei műfajokat valamint a kortárs magyar költészetet a film, a video klipp és a divat vetületén keresztül szeretnénk közelebb hozni a Z generációhoz.

Alkotók: Hantos Násfa, Mayer Lili, Mayer Zita, Kemény Rozália, Tóth Sára
Film, video: Lukács Mihály
Fény: Lukács Márk Sebestyén
Díszlet, tér: Heppes Miklós
Jelmez: Szabó Luca
Rendező: Lukács László